A Dédapa ládája.
Vannak tárgyak, amikhez ragaszkodunk. Biztos mindenkinél akad ilyen kincs, bár az kicsit furcsa, hogy a mi állandóan változó világunkban is van, ami rendíthetetlenül tartja magát. 🙂 A fehér mellett persze… 😀
Ilyen ez az utazóláda. Régen szerepelt a fotókon, de ennek csak az az oka, hogy a májsztró, aki új életre keltette, sokáig dolgozott rajta mellette. 😀 2 évig volt távol, de tegnap végre hazatért. Most a nappaliban pompázik, de ismertek bennünket, ahogy a többiek, úgy Ő is szépen be fogja lakni az egész lakást.
Pontosan nem tudjuk, mennyi idős ez a láda, de bőven 100 év felett jár. Merci Dédapja, aki egyébként egy igen jó hírű ács mester volt, ezt a ládát egy amerikai útja során vásárolta, valamikor az 1900-as évek elején. A láda lehet, hogy előbb készült, erről nincs információnk, szakértők szerint talán a 1870-80-90-ben készítették.
Nagyon jól áll neki a karácsonyi pompa.
…meg a Linike 😀
Hát igen, hétvége van…
Szép hétvégét Nektek is! 🙂
Új komment