Màr a lakàs megvàsàrlàsàt követő felújítàskor tervben volt, hogy a csodaszép ablakok alatti csúf radiàtorokat valahogy el kell rejteni.

Aztán jött az àrajànlat a legfontosabb teendőkről, amitől dobtunk egy hátast és azzal a lendülettel többek között ezt is áttettük a “najólvanakkor, majd egyszer ez is elkészül” listàra és később olyan jól sikerült a nyílászárók és a padló festése (pedig – szintén anyagi okok miatt – saját kezűleg lettek mázolva), hogy teljesen elterelte a figyelmet a radiátorokról.

Ennek már 6 éve, de mivel 5 évig csak látogatóba járt haza a család és mestert sem nagyon lehet találni a feladatokra, jegelni kellett ezt a bizonyos listát, egészen mostanáig. Radiàtortakaró témàban volt idő körülnézni a neten, akadt is pàr menő megoldàs, mutatunk néhànyat ezekből:

• 

• 

A lakàs stílusa miatt egyértelműen az utolsó nyert. Fel lett keresve pàr mester, hàrommal a kedvezőnek mondható àrajànlatig is sikerült eljutni, aztán a munka megkezdése előtt felszívódtak az éterben.

A lakberendezőként is tevékenykedő Oldi és férje Andris egyik munkájuk során díszlécekből készítettek falipaneleket, illetve együtt megálmodták, Andris pedig megvalósította. Na és mit érdemel az, aki ennek a jó ízléssel és mesteri kézügyességel megáldott párosnak a barátja?

Andris nem sokat teketóriázott összeállította a látványterv(ek)et és a szükséges anyagok listáját. Az eredeti elképzelés szerint, csak a radiátorok falát díszítették volna a panelek, de úgy döntöttünk, elegánsabb lenne a nappali, ha a többi fal is be lenne vonva a hadműveletbe. Kérdéses volt az is, hogy fog majd illeszkedni a régi ablakpárkányhoz, de mivel az ablakok felújítása még csak most következik, nem kellett hogy teljesen passzoljon.

A műhelytitkokba nem szokott belebonyolódni az ember lánya, annyi biztos hogy a szükséges anyagok egy sima barkàcsboltban beszerezhetők: rétegelt lemez, különböző vastagsàgú lécek, dísz- és szegőléc, ragasztó, rögzítőpàntok, csavarok, ecset, festék.

Nagy volt a boldogsàg, amikor màrcius elején belépve a nappaliba a félkészen is csodàs elemek làtvànya fogadott bennünket.

A gyerekszobánál például annyira passzoltak a natúr lécek a bútorokhoz, hogy ment a hezitálás a festésen.

Végül persze minden fehér lett, mert természetesen így egységes a látvány.

Gondot okozott még a rengeteg konnektor. Nagyon elrontotta a díszes falipaneleket, így csak azok lettek megtartva, amikre valóban szükség van, de persze legszívesebben azokat is eltüntetnénk. 🙂

Az is szebb és praktikusabb lett volna, ha nincs rés a lábazatnál, de a hőleadás miatt végül muszáj volt pár centisben kiegyeznünk.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy akkor is áldoztunk volna erre, ha nincs probléma a radiátorokkal, mert a hatalmas kazettás ablakok így lettek teljesek, ahogy az egész lakás is sokkal elegánsabb a falipanelekkel. Arról nem is beszélve, hogy a széles párkányra öröm pakolni a rengeteg mindenfélénket. 😀

Természetesen most az lenne a legjobb, ha alig lenne bútorunk, hogy folyton gyönyörködhessünk a kész műben, de vannak és persze takarnak is rendesen, viszont az érzés, hogy tudjuk mi van mögötte, megfizethetetlen. 😀

Így is befejeződhetne, de nálunk nem így szokott lenni. Az “egyszer minden elkészül” listán van még egy csomó terv, mint például a nappaliban az ablakokkal szemközti falon a teljes falas könyvespolc, alul szekrényekkel, ami majd kiváltja a gyerek játéktárolóját, ill. a retró komódban lévő kacatokat is benyeli, így azok is mehetnek az alagsorban lévő tárolóba pihenni.

Persze ez sem most fog elkészülni, de addig is amíg összejön élvezhetjük azt, ami már igen és mehet a jól megérdemelt rendezkedés, illetve felkészülés az újabb melóra, merthogy a 6 éve lefestett ablakok megértek egy újabb frissításre, amire már nem is keresünk mestert, csak lendületet a már megint csinálhatod magad feladathoz… 😀

• ablakdekor
• falipanel
• radiátortakaró