Mint mindent, ezt is mindenki másképp csinálja, ami biztos, legyen az függőfolyosó, balkon, közös szőnyegporoló, mini, meg még minibb erkély, vagy akár csak egy ablakpárkány, aki úgy látja, hogy növények nélkül lehet élni, de nem érdemes, be fogja lakni, illetve ültetni.

Ancsánál legalábbis mindig így történik, mert nemcsak imád kertészkedni, édesanyja jóvoltából, aki kertész, néhány életbentartó trükköt is ismer…amit nem, annak meg nem fél utánanézni a neten…ezzel csak azt akarjuk sugallni, nem azon múlik, van-e a családban kertész. 🙂

Na, de visszatérve az objektumokhoz. A szigetvári otthona a folyosó végén helyezkedik el, így nyugodtan lehetett erkélyügyileg garázdálkodni. Először csak két szék, egy asztal, pár növény került ki, aztán évről évre bujább lett a növényállomány, na meg a berendezés.

Ment a kísérletezés: voltak szuper ötletek, mint pl. a fa tárolóláda, meg voltak kezdetben jónak tűnő, aztán félúton elszáradt ötletek, mint pl. a falra felfuttatott repkény, ami végül nem bírta a futást, de nagyon küzdött mert, elszáradt állapotában is csak fallal együtt volt hajlandó távozni. 😀

A biztos befutó mindig az illatos rózsa volt, mert mindig ilyen szépséges lepkék jelentek meg körülötte. 🙂

Sajnos igen, tapasztalatból mondhatjuk, nem olcsó mulatság a “kertrendezés”, hiszen semmi sem garantálja, a frissen vásárolt üde gyönyörűség életben maradását és ha nem kizárólag télálló növényekkel ültetjük tele a talpalatnyi kertünket, minden tavasszal újra indul a műsor, amihez persze újra a zsebbe kell nyúlni, pláne, ha a fejedbe veszed, hogy idéntől fapadlós erkélyen szeretnéd a lábadat lógatni és tarka párnákon akarsz üldögélni.

Minden berendezett erkély/terasz fotónál érkezik – ide is fog – a kérdés, de mi van, ha jön egy vihar? Magyarul: cseszhetjük a színes párnákat, plédeket és minden mást. Bizony jött néhány az elmúlt évek során, de nekünk nem fáradtság bekapkodni a párnákat, plédeket, orkán esetén a napernyőt, de ha megázott/zik sem csinálunk belőle problémát, a nap, illetve a mosógép minden alkalommal gyorsan orvosolta, hogy helyreálljon a szemünknek szép állapot. 🙂

A függőfolyosó családi állapot és lakóhely változás miatt pár éve újra üres lett, férj fővárosi, csupaszon árválkodó balkonjára települt át a mezőgazdasági üzem, no meg a fapadló, így arra nem kellett költeni, virágokra viszont annál többet, mivel a tűző nap és 1-2 elfelejtett esti locsolás okán a halálozási arány jóval magasabb lett az átlagosnál.

Másfél év múlva egy szuper adás-vételnek köszönhetően a balkonnak is vége lett, az új építésű kis lakásból, polgári nagy lakás lett, nulla erkéllyel. Aztán a tulaj átadott egy kulcsot azzal, hogy fél emelettel feljebb van egy “szőnyegporoló” erkély, ami régen közös volt, de az évek során valahogy ehhez a lakáshoz csapódott, senki nem tart rá igényt és tuljdonképpen nem is jó semmire. Akárhonnan nézve is fura és nem kicsit ronda egy szerzet, a tyúkdrót sem használ a külalaknak, tehát ha a lakókat nem is a galambokat annál jobban vonzza a kakasülő.

Nagy csodát egy komplett építőbrigád tudna ezzel az erkélyféleséggel tenni, de Ancsának hiányzott a szép ződ gyep…erkély, először csak pár növényt telepített fel, aztán a roggyant ajtót festette le, majd a roggyant falat is…

…és jöhettek a saját termesztésű növények, így ha kiülésre nem is fűszerkertnek tökéletesen alkalmas volt a közösből lett senki földje.

Múlt időben beszélünk, mert közben úgy esett, hogy munkaügyek miatt átmenetileg külföldre helyeződött át a székhely, a bérelt lakáshoz tartozik ugyan erkély, de az szó szerint talpalatnyi…de legalább nem kell kerti bútorokra költeni. 😀 Kertészkedés természetesen itt sem maradt abba, sőt.

Amikor a lakás berendezetté lett nyilvánítva, a következő út a kertészetbe vezetett, mert lehet hogy az erkély mini, de a lakásból az egészfalas üvegnek köszönhetően teljes a rálátás és határozottan jobb érzés üde, zöld növényeket nézegetni, mint a csupasz korlátot. Ide már a télálló nehéztüzérség is be lett vetve, így egész évben biztosítva volt a zöldpanoráma. 🙂

Tavaly búcsút intett az albérletnek a család, újra a fél emelettel feljebb lévő 2 négyzetméteres balkon lett az a talpalatnyi hely, ahol lehet garázdálkodni kertészkedésügyileg és most kezelésbe lett véve rendesen. Tavasszal új értelmet nyert az egész. (A részletes átalakítást elolvashatod itt.) Most már nem csak néhány fűszernövény segít ízletesebbé tenni az ebédeket, akár napozni is ki lehet ülni egy könyvvel. 🙂

Fotók: Merci-Ancsa dekor

• átalakítás
• balkon
• kertészkedés
• városi kert