Merthogy a falfestés csak a kezdet, utána jön a nagyobb meló. Addig megy a varia, amíg nem érzem azt, hogy tökéletes. Ez eltart egy ideig és vannak fázisok, mikor majdnem megfelel, de mégsem az igazi.

A sokat megélt nappali színesben:

Nyáron a kék volt a sláger 🙂

Decemberben már így nézett ki :

Januárban még szürkén…

aztán pár napja egy hirtelen ötlettől vezérelve ecsetet ragadtam és fehérre kentem a falat 🙂

A képeket, párnákat folyamatosan cserélgettem, mégsem éreztem, hogy végeztem volna. Mindig volt olyan rész, amivel nem voltam elégedett.

Aztán Lenin elvtárs és az olasz divatguru megmutatta, hogy mi zavar most leginkább. Azonnali hatállyal felmondok a színeknek. Éljen a fekete-fehér éljen Lenin elvtárs!

A színes cuccokat elraktároztam, a képeket ( megint) lecseréltem.

Arra a kérdésre pedig, hogy most tökéletes-e csak annyit tudok válaszolni, hogy : remélem nem! 🙂

Fotó: M&A dekor