Merj változtatni…

A karácsony az örömről szól, nálunk biztosan. Mindenki azt csinálja, amit szeret. A gyerek falat fest, mert éppen ehhez van kedve, anyukája pedig átrendez. Ezen a napon is pont úgy mennek a dolgok, mint máskor, azt tesszük, ami jólesik….

Pánikra semmi ok, egy kis fehér festék és pont olyan lesz, mint előtte. Mert a fehér lakás szolgál bennünket és nem fordítva. 🙂

Az adventi időszak nagyon kellemesen telt, korán kezdtük és kiélveztük minden pillanatát.

Idén a piros színnel dekoráltunk.

Minden szuper volt, de egy kedves ajándék borított mindent.

Vissza a natúr hangulathoz

A karácsonyi ajándék lett a polc legszebb dísze 🙂

Először csak itt pakoltam át, naivan azt gondolva, hogy ez elég lesz, de ahogy ez lenni szokott, beindult a gépezet és nem volt megállás…

Így esett, hogy karácsony másnapjának reggelén egy új hangulat fogadta a családot.

Még szerencse, hogy van pár elfekvő dísz “vész” esetére 🙂

Az IKEA műkoszorúról röviden: tökéletes!

A retro puff sem úszta meg az átalakítást.

A változtatás nálunk alap, tabuk, szabályok és görcs nélkül. Mindent lazán veszünk és ez működik. Saját értékrendünk van, aszerint éljük az életet. Itt van például a karácsonyfadísz kérdése. Teljes mértékben megértjük azokat, akik ragaszkodnak a régi családi díszekhez, ez nagyszerű dolog, de mi, akik állandóan változtatunk sem értékeljük kevésbé a családi összetartozást, csak más közegben nevelkedtünk. Édesanyám azt vallotta, nem kellenek tárgyak ahhoz, hogy életben tartsuk szeretteink emlékét, semmi másra nincs szükség, mint szép emlékekre, tárgyak helyett gyűjtsük inkább azokat és mi így is teszünk. Lehet, hogy nem csillog a gyerekkori dísz a fán, de azok a szeretteink, akik már nem ünnepelhetnek velünk igenis jelen vannak, mert folyamatosan beszélünk róluk. Emike pici kora óta kisebb ajándékokkal lepi meg a Nagyszüleit a temetőben. Van, hogy rajzot készít, de olyan is előfordul, hogy az egyik póniját teszi a sírkő mellé. Nem fél, hiszen úgy tudja, hogy a Nagyszülei a mennyből figyelnek bennünket, mivel búcsúszertartásra soha nem visszük, ez teljesen hihető a számára. A temető szót egyáltalán nem használjuk, minden alkalommal Emi Mamához és Laci Papához megyünk és nem a temetőbe. Soha nem erőltettünk rá semmit, örömmel jön. Locsol, elrendezi a kis ajándékait, rendezgeti a virágokat. Anyai Nagyapjával soha nem találkozott és a Mama is már közel 5 éve elment, de szinte mindent tud róluk, mert Anyukájának mindig van egy érdekes története a gyerekkoráról. Ezzel csak azt szeretnénk szemléltetni, hogy mi sem az ördög szülöttei vagyunk, mert a saját elvárásaink szerint élünk és alkotunk. Vannak fontos és kevésbé fontos dolgok. Az összemaszatolt fal nem fontos, és az sem, hogy mikor mivel dekoráljuk a lakást, az viszont nagyon fontos, hogy a gyerekre nem kellett rászólni, hogy kapcsolja már ki a telefont végre. 24.én elénk állt és közölte, hogy tegyük el, mert az ünnepek alatt nincs rá szüksége…

fotó: M&A dekor

Emike fotó: Dalma Csorba-Simon

Kövess minket:

Új komment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük