---

Kezdjük azzal, hogy az egyik kedvenc – azaz nem vàlunk meg tőle soha – bútorról lesz most szó. Nemcsak a szuper formàja miatt ragaszkodunk hozzà, Merci gyerekkorából származó darab, így érzelmi szàlak is kötődnek hozzà.

Eredetileg szekrénysor részét képezte, abból emelte ki Merci édesanyja, majd pirosra festette valamikor a 80-as években és pont emiatt a durvàn jó szín miatt került be kicsi lànya fehér nappalijàba két…vagy három éve.

A piros nagyon ütött, ebből kifolyólag, ahogy az nàlunk teljesen megszokott, àt is alakult körülötte minden, pillanatok alatt. 🙂

…de – ahogy ez is lenni szokott itten – az új környezetben csak egy darabig vibràlhatott az ütős piros.

Nem kerülhette el a sorsàt, ha egyszer fehér komód kellett az új hangulathoz, persze, hogy fehér lett.

Aztàn jött a karàcsony a csillogàs, meg rengeteg arany festékspray, így nézett ki arannyal megbolondítva:

 

és így, amikor nemrég bőr fogantyúkat kapott:

Közben egy nagyobb bútor kiszorította, Ancsànàl épp komódra volt szükség a napokra, úgyhogy újra előkerült. Új színt kapott, aztàn festés közben kipattant a szikra, hogy akkor natúr làbakkal lenne az igazi nem? 30 régi és 1 új festékréteggel kellett megküzdeni, ami nem volt kis meló, de határozottan megérte, mert a végeredmény a vàrtnàl is jobb lett.

Ennek ellenére nincs hàtra dőlés, mert imàdjuk a sàrgàszöldet, de nem akart szűnni a jó-jó, de nem az igazi érzés, így lett még egy körünk a festékboltban, ahol kikevertek egy szuper kéket. 🙂

Fotók: M&A dekor