Köszönet
A szokásos menetrend szerint indult a hétfő. Ébredés, irány a fürdő, jöhet a kávé, Emike ébredj, vár az ovi.
Még csak kilenc óra, nyugi van, jöhet még egy kávé, ez már Ancsával interurbán. Hihetetlenül hangzik, de órákig tudunk csacsogni, néha van értelme a beszélgetésnek, de az sem ritka, hogy végigröhögve nyomjuk a semmit. 😀 Nem tehetünk róla, szórakoztat. 😀
Eme magasröptű beszélgetést (ami leginkább a Pusszantlak drágám című sorozat két főszereplőjének a diskurzusához hasonlítható) kopogás zavarja meg, a postás érkezett, kisebb csomaggal a kezében.
Meglepő, mert most épp nem vártam semmit. Keresem a feladót, na, az nincs. Mivel Ancsa élő kapcsolásban van, persze, hogy rákérdezek. Te küldted?! Nem, nem én voltam…miért mit kaptál? Túl jól ismerem, a hanglejtéséből tudom, kamu az érdeklődés. Sután szabadkozik, nagyon figyel rá, hogy ne röhögjön a telefonba 🙂 A kis csibész! 😀 Az a jó a százéves barátságban, hogy rá sem kell nézni a másikra, tudod, mikor füllent, hárít vagy, mint most, mellébeszél….pontosan tudod, hogy tudja! 😀
Ez a poszt az emberi kapcsolatokról szól, és a barátságunkkal indítottam, eszembe jutott egy ehhez kapcsolódó sztori.
Mi tényleg az az igazi nagybetűs barátok vagyunk, igényünk van egymás társaságára, mindegy kit hova vezérel a sors, megtaláljuk a módját, hogy fenntartsuk, továbbéljük a barátságot. Napi szinten órákat fecsegünk, amikor tudunk találkozunk, férjeink tudják, mindig számolni kell a másik felünkkel. Itt jegyezném meg, ezt meglepően jól kezelik. 😀
Szóval, amikor terhes lettem, nem volt kérdés, ha eljön a pillanat, amikor menni kell, Ancsa jön, persze nem a szülőszobába, de a közelben lesz, hogy átélje velem ezt a nagy pillanatot. Tudtam, az életben csak egyszer fordul ez elő velem, nem tervezünk több gyereket, nem kérdés, hogy a legjobbjóbarátomnak ott a helye. De, mint ahogy az a posztjainkból talán már kiderült, a hülyeség, a poén, az ökörködés még a legmeghatóbb pillanatban is előtör belőlünk. Ez esetben is, a “rutinpoénkodásunk” miatt aludta végig Ancsa az én nagy pillanatom. Azt történt ugyanis, hogy a szülés előtt egy héttel Ancsa látogatásakor pont boltban voltam. Férjemtől megkérdezte hol vagyok, aki fa arccal közölte, Merci elment szülni. Lefagyás, riadalom, értetlenkedés, “basszus lemaradtam” csalódottság az arcon. Férjnek annyira bejött a poén, hogy amikor csak lehetett elsütötte, Ancsa lassan megszokta, ha nem talál otthon, akkor szülni mentem. Eljött a nap, Emike úgy érezte, ki kell jönnie. Este 11 óra, férjem barátnőmet próbálja telefonon riasztani, sikertelenül. Nővérem felrohan hozzá, közli a nagy hírt: Merci szülni fog!! Ancsa félálomban nyugtázza a nagy hírt: jaja, na persze…mindjárt futok. Felpörögtek az események, kérdezem mikor jön a barátnőm, család megnyugtat, felébredt, mindjárt jön. 😀 Emike megszületik, Ancsa reggel kipihenten átcsoszog egy jó kávéra, férj lefőzi: Te, Merci hol van? Elment szülni… 😀
Na, de térjünk vissza az eredeti témához, úgy kezdtük, hogy köszönet… Szóval itt ez a csomag, fogalmam sincs ki küldte és miért.
Kibontom, egy csodás párna bukkan elő. Ikea. Na, ez tényleg nem lehet más, mint az én drága barátnőm, biztos meg akart lepni. Bontogatom, Ő tovább szabadkozik (most már röhögve, hogy ne legyen gyanús) mikor is megpillantom a kártyát.
” A sok szép képekért, inspirációkért
szeretettel:
@musica bianca”
Ledöbbenek, Ancsa végre színt vall. Tudott róla, Ő adta meg a címem. Gabriellàval az instagramon “beszélgettünk” az Ikea húsvéti dekorációjáról, egész pontosan egy párnáról, ami pont passzolna hozzám. Az én válaszom : ” Kell nekem olyan” . Persze, ez csak a szokásos lelkesedés az Ikea iránt, nem gondoltam volna, hogy megajándékoz vele.
A párna tényleg tökéletesen illik hozzám, mintha nekem tervezték volna. 🙂
Szóval kedves Neveri Gabriella, itt szeretném megköszönni , hogy gondoltál rám, hogy ismeretlenül is örömet akartál okozni, hogy eszedbe jutottam, hogy követed az oldalunkat, hogy tetszik, amit csinálunk és sorolhatnám még estig, mi az, amiért hálás vagyok Neked. Egy ismeretlen ismerős úgy gondolta, szebbé teszi a napom, erre pénzt, energiát áldozott.
Meg vagyok hatva, legszívesebben megölelnélek, mert ez egy csodálatos dolog, ez maga az önzetlen szeretet.
Köszönöm szépen! <3
Merci
