A minap az egyik blogon azt olvastuk, hogy bár a mediterrán stílus hanyatlóban van, akkor az volt a divat, az emberek próbáltak lépést tartani vele, nem volt rosszabb, mint a ma felkapott skandináv vonal, mindkettő “majmolás”. Jó, hogy manapság bárki kinevezheti magát a téma szakértőjének, nem mellesleg koppintani – mint azt számos példa bizonyítja – nem is olyan egyszerű. Egyébként mások jó ízléssel berendezett otthonából ötletet csenni nem bűn, sőt. 

Elmélkedni egyszerű arról, mitől döglik a légy, arra, hogy ez nem elég, akkor jövünk rá, amikor az önjelölt szakértők bepillantást engednek a saját házuk tájára. Mi, mint nem szakértők, most leírjuk erről a véleményünket.  🙂

A mediterránnal kis hazánkban egy baj volt/van, hogy magyarosították, finoman fogalmazva, kissé kaotikus lett az összkép. Nem azért ciki, mert nem jó, azért ciki, mert amit nálunk a lakberendezésben a mediterrán stílussal azonosítottak, az még csak köszönő viszonyban sincs azzal. 

Kialakult az a tévhit, hogy ha mediterrán, akkor terrakotta burkolatok, bézs, vagy élénk színű falak, műkő berakás és kovácsoltvas töménytelen mennyiségben. Az egyszerű és természetes szóba sem jöhetett, pedig mediterrán fehér falakkal is lehet…

Mi ebben a villában vendégeskedtünk és bizton állíthatjuk, hogy átjött a mediterrán életérzés, terrakotta burkolat  és színes falak nélkül. A mediterrán nem csak barna-narancs, ahogy a skandináv sem csak szürke-fehér…

Ha visszatekintve cikinek látjuk az otthonunkat,  mindegy melyik stílust képviselte, akkor valószínűleg valamit nagyon rosszul csináltunk. Sok mindent kipróbáltunk, de ha visszanézünk, nem érezzük cikinek a múltat. Ennek ellenére folyton változtatunk, kedvünktől függően, akár hetente, naponta, állandó mozgásban vagyunk…

Ancsa 2008-ban pirossal bolondította meg a fehérséget:

 

 

 

 

Aztán bekúszott némi retro.

 

Majd teljesen beskandinávosodott.

 

 

 

 

Ez akár mediterrán terasz is lehetne, bár nem gyúrtunk erre. A titka talán az, hogy nem lett túlfigurázva. Fa, kovácsoltvas, cserépedények, szép kaspók (műanyag kizárva), sok-sok növény és téglaburkolat. Ami egyedivé tette, az a 2 fehér art deco fotel, amit Merci a nagymamájától örökölt. Ettől lett a hangulata más, mint az akkor megszokottak. Annak ellenére, hogy a kovácsoltvas kiegészítőket már rég elfelejtettük, ez a terasz vállalható ma is. Nem volt ízléstelen, nem volt túldimenzionálva és ami legfontosabb, nem volt “divatmediterrán”. 

 

2005

 

 

2014 

és a háló 2 hét múlva 🙂

Egyértelműen a skandináv vonal áll a szívünkhöz a legközelebb, de nem célunk a “majmolás”, abban nincs semmi szórakoztató. 🙂 Ha megnézitek mindkettőnk lakását, láthatjátok, hogy bár a fehér alap itt is, ott is jelen van, mégis nagyon más a 2 lakás. A skandináv vonal csak az irányt mutatja, ezen belül ránk van bízva , hogy  tesszük magunkévá ezt a stílust. Szeretjük, mert letisztult és könnyen variálható. 

 

 

 

 

 

 

Nem követtük az éppen aktuális divatot, nem is fogjuk, úgy alakítottuk ki az otthonainkat, hogy jól érezzük magunkat benne. Ez a legfontosabb a lakberendezésben…szerintünk…ja, és a főszabály, hogy nincs szabály! 😀