Az előző évi ünnepek előtt/alatt nagy lendületet vett a csináld magad tervek megavalósítása. Elkészült végre a régóta tervezett mézeskalács adventi naptár, ráadásul egész jól, erős vállveregetés mellett, négyes alára tudtuk értékelni a kivitelezést, merthát az, amiről koppintottuk, azért 5 körrel mégiscsak jobban mutatott. (ha kíváncsi vagy, hogy sikerült, megnézheted itt)

Futószalagon gyártódtak a pom-ponok/pom-pomok (az erről készült posztért ide katt), a fullszínes dekoráció érdekében és készült egy koszorú is, ellentétben az erről szóló bejegyzéssel, arra már nem jutott a turbó energiából.

Nem titok, hogy inspirálódás céljából gyakran látogatjuk a pinterestet, karácsony előtt egyel többször, mert a gyönyörű fotók nézegetése önmagában is szuper ünnepi feltöltődés, aztán ha huszadszor is megnézed azt az albumot, ahova az “ezt egyszer meg fogom csinálna” fotókat mentetted, talán elkap annyira a hév, hogy felállj végre, átmenj a két saroknyira lévő Röltexbe, vegyél gyapjúfilcet és megcsináld azt a fehér leveles koszorút, amit már 2 éve nézegetsz…a mézeskalácsos se rossz, de arra még gyúrni kell lélekben és szó szerint is. 😀

Szóval, ha már előtted van minden, ami kell a feladathoz, csak a lustaságot kell legyőzni, ha ez is sikerül, onnan tök simán megy minden.

A koszorúnk alapja lehet bármiből, csak szalma volt itthon, úgyhogy kizárásos alapon ez felelt meg tökéletesen. A többi hozzávaló: gyapjúfilc (rövidárú, méterárú boltokban kapható, de persze neten is rendelhető); éles olló (ééés lett is véve egy valóban az); ragasztópisztoly; karton a sablonhoz; íróeszköz a sablon körberajzolásához. Aztán az ügyeskezűek rajzolnak szép, szabályos levélformát, a kevésbé ügyesek fura, kacskát… utóbbiaknak jó hír, körbevágásnál még lehet rajta javítgatni.

A körberajzolás, vagdosás a legpepecselősebb része az egésznek, merthogy jó pár, kb. 30-40 darab szükségeltetik, hogy eltakarja majd az alapot. Felragasztás előtt kicsit becsippentjük az alját, hogy levélféleségnek nézzen ki és hogy úgy is maradjon megpöttyintjük ragasztóval. Szigorúan a textilt és tényleg óvatosan, mert a csöppnyi is jó forró tud lenni, ahogy nyomjuk össze.

Úgy negyedénél túl unalmasnak tűnt a látvány, ezért (egy másik pinteresten koszorúról ellesve) néhány levél fekete filccel be lett erezve…igen, a jó öreg szaggatot vonal itt is szuperül bevált. 🙂

Menet közben is látszott, hogy sokkal vagányabb lesz a végeredmény.

Mindennel (kettő kávé is volt) együtt kb. 1 óra alatt készen lett, aztán még melegében szépen beépült a színes, karácsonyi (2017-ben járunk) terítékbe, így sütés-főzés, majd evés közben is csodálhattuk a művet. 😀

 

Aztán közben kitavaszodott, csodás koszorúnk kiegészült egy fa madárral, ami nemrég a fenyőt díszítette és felkerült a falra a folyton változó képek közé, oldva a sok négyzet formát.

és tartotta magát egész nyáron, meg ősszel is…

sőt, főszereplője lesz az ide ünnepi dekorációnak is, illetve már lett, mivel nálunk már javában dúl az adventi bemelegítés, úgyhogy azt kell mondjuk, érdemes volt elkészíteni.

Mindenféleképpen érkezik a folytatás!

fotók (1 kivételével): Merci-Ancsa dekor

• advent
• csináld magad
• dekor
• dekoráció
• design
• diy
• dizájn
• fehér
• gyapjúfilc
• karácsony
• koszorú
• natúr