Van az úgy néha, hogy elfogy a feladat, mivel nem szeretünk tétlenkedni, keresünk újat. A régi otthont szépen kibeleztük költözéskor, a szebb időket is megélt lakás mostanság egy mindent elnyelő raktárbázis lett és sajnos ehhez igazodott a terasz is.

Lomtalanítással indítottunk, ami nálunk annyit jelent, hogy összeszedjük a számunkra felesleges dolgokat, szépen becsomagoljuk és elajándékozzuk. Semmi nem kerül a szemétbe, minden újrahasznosul. Az értékesebb és mutatósabb darabokat piacra dobjuk.

Tavaly nem volt igény a nagy teraszra, nem is használtuk, de mivel az új lakásban elfogyott a felturbózni való feladat, a földszinti, szabadtéri egységünket vettük célba. Elsőre nem tűnik nagy melónak, mert van asztal, szék és miegymás bőven, nem kell mást csinálni, csak kipakolunk és mehet is a buli. Sajnos ez csak elméletben működik, mert amit használhatunk, az csak a “zacc”, maradék, a már sehova nem passzoló, vakvágányra kényszerült bútor. Hogy a látvány kellemes legyen, valahogy egységbe kell hozni. Mindenki ismeri a magyar nyaraló hangulatot, amikor minden kidobott darab 1 helyen őszpontosul és a végeredmény egy esztétikai atombomba. Ezt még akkor sem engedhetjük meg magunknak, ha csak néha teraszozunk. Összeszedtük a használható darabokat és egy natúr-fekete színsémával egységessé tettük a berendezést. Külön figyelmet fordítottunk a kényelemre. Van kint hűtő, vízmelegítő, grill és minden más, ami ahhoz kell, hogy barátilag lazulhassunk

Micike a gondolkodóban…

és ha már úgyis kint teszünk-veszünk, az erkélyen is lecseréltük a ponyvàt a korlàton. 🙂

Hétvégi sütögetéssel kezdődik az idei szezon. 🙂

Fotók: M&A dekor